Me esti történetem címe lehetne: Második Esély (vagy: az Öngyógyítás/önfejlesztés, mint választási lehetőség)

Ma este megosztok egy Jin Shin Jyutsu “mesét” happy ending-gel a végén. A történetet az élet alakította, főszereplői egy indiai Jin Shin Jyutsu terapeuta- Prity Jani-, aki megosztotta velünk Jin Shin Jyutsu terapeutákkal ezt a megható és elgondolkodtató történetet. Másik, igazi, főszereplője Manoj N Patel, a barodai Központi Börtön lakója/rabja Indiában. A történet 2006-ban kezdődik, amikor Prity részt vett egy programban a fenti börtönben, ahol 350 rabnak tartott előadást a Jin Shin Jyutsu öngyógyító/önsegítő lépésekről és hogy hogyan tudják ezzel a gyógymóddal harmonizálni negatív viselkedési mintáikat, amik a börtönbe juttatták őket.
A tanfolyam során, Prity megadta telefonszámát és kalkuttai címét a raboknak, akik beszámolhattak neki levélben tapasztalataikról, amiket az önkezelésük folyamán megéltek.

Egy bizonyos rab, Manoj N Patel verseket és leveleket írt Prity-nek a Jin Shin Jyutsu jótékony hatásairól.

11 évvel később:
2017 szeptember 16-án Prity telefonhívást kap egy ismeretlen számról, és a hívó félről kiderül, hogy Manoj N Patel. 21 év börtönbüntetés után 2015-ben szabadult. Próbálta megtalálni Prity-t az elmúlt 2 évben, hogy megköszönje neki a szabadságot, amit az Öngyógyítás révén megtapasztalt. Kérte, hogy ossza me a történetét másokkal is.

Mr Patel levele hindi nyelven íródott, amit Prity angolra átfordított és most magyarul osztom meg:
“Egy durva és megkeseredett ember levele ez, aki nagyon nehéz életet élt a börtönben, de akinek élete megváltozott egy indiai hölgy, Prity Jani segítségével.

Egy végtelenül szegény családba születtem, és, hogy el tudjak menekülni ebből a szegénységből, beálltam az Indiai Hadsereghez. 1991-ben, amikor ellátogattam szülőfalumba szabadságom/eltávozásom alatt, megtudtam, hogy a faluban sok lány abúzus áldozata lett. Ez elgondolkoztatott: én, amíg a hadseregben a hazámat próbálom védeni és szolgálni, addig szülőfalum lányait/asszonyait nem vagyok képes védelmezni. Hatalmas düh lett úrrá rajtam, amit nem tudtam kontrollálni. Felkaptam a géppuskámat és öt embert megöltem a faluban. Életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek. Elfogadtam a büntetésem, és a börtön vált a lakhelyemmé. Minden programban részt vettem a börtönben. A börtön lett most már a saját Karma Buhmi-m (szerk.: az a hely, ahol jó és rossz tetteink learatják a Karma-jukat), ahol az lett a sorsom, hogy itt éljem le a hátralevő napjaimat.

2006-ban a börtön szervezésében Prity Jani jött el hozzánk, hogy a Jin Shin Jyutsu-ról tartson nekünk előadást. Megtanította nekünk, hogy hogyan segíthessük magunkat a Jin Shin Jyutsu-val.

Az életemet és sorsomat rettenetes dühöm tette tönkre. Prity megmutatta nekünk, hogy hogyan alkalmazzuk a Jin Shin Jyutsu-t, hogyan harmonizáljuk a düh attitűdjét.
Elkezdtem alkalmazni az egyszerű Öngyógyítás lépését, amely teljesen átalakított.
A mai napig minden nap alkalmazom, amit annak idején Prity megtanított nekünk, mivel egyedül ez változtatta meg az életemet. Mértéktelen düh volt bennem, és habár minden nap jógáztam és olvastam vallási témájú könyveket a börtönben, ezek nem bizonyultak hatékonynak abban, hogy megszabadítsanak a dühtől. Megtanultam a légzőgyakorlatokat és az ászanákat a jógázás folyamán, de a dühöm mit sem változott. De az ujjak áramoltatása illetve más Jin Shin Jyutsu önsegítő sorozatok segítségével végül győztesként kerültem ki; békére és nyugalomra találtam önmagamban.

Ma már nincs bennem harag, bárki bánthat vagy kinevethet, már nem idegesít. Most már megvan a kulcsom a haragom harmonizálásához.

Megértettem, hogy 5-10 másodperc elég ahhoz, hogy tönkretedd a sorsod, amikor elönt a harag, és hogy olyat tehetsz emiatt, amiért az egész életed egy büntetéssé válik.

21 év után szabadultam a börtönből, és egy kis ajurvédikus üzletem van. Mindezt Prity-nek köszönhetem, aki, mint nekünk is, sok embernek segített. Most már az én küldetésem is a többi ember segítése. Prity-re, mint tanítómra tekintek, és amikor én segítek egy másik embernek, mindig eszembe jut, hogy ez az én Gurudakshina-m, tisztelettel adózásom, Prity felé.

A mai napig gyakorlom, amit tanított nekem. Mostanra egy új ember lettem. Anyagiakban mérve még mindig szegény vagyok, de a lelkem már nem szegény.

Manoj N Patel
Egykori rab a barodai Központi Börtönben

Mára egy szabad ember.